Több kórokozó támadhatja meg a kajszit, a legismertebb a Pseudomonas syringae baktérium és a Cytospora cincta gomba, amelyek együtt felelősek a kajszi gutaütéséért. A Verticillium dahliae talajgomba is állandó veszélyt jelent a fákra, mert sokfelé előfordul. Elsősorban a fiatal fák érzékenyek a hervadással áró fertőzésre. Kevesebbet tudunk a kajszi fitoplazmás betegségéről, ami néhány év alatt elpusztítja a fákat. Ugyanakkor a termőhelynek, az új fajtáknak, a termesztési módszereknek is szerepe lehet a rohamos pusztulásban.
Mint a beszámolókból kiderült, szakszerűen kezelt ültetvényekben jó erőnlétű fák pusztulnak el hirtelen, változatos tünetek mellett. Elsősorban a 20-25 tonnás termésre képes fajtáknál gyakoribb a hirtelen elhalás, annak ellenére, hogy a várható termés arányában kaptak öntözővizet és műtrágyát. Sokan amelegették az egyoldalú magyar alanyhasználatot és az oltányok minőségét is a pusztulás okai között. Hazánkban a kajszi 90 százalékát mirabolán alanyra oltják, viszont elenyésző az államilag minősített, vírusmentes alanyfajták használata. A vadkajszin és szilván ellenállóbbnak tűnnek a kajszifajták, de az alanyhasználattal a termőhelyhez is alkalmazkodni kellene.
Nagyon kevés ismeretünk van az új külföldi kajszifajtákról, az utóbbi években mégis a telepítések több mint kétharmadában külföldi fajtát választottak a termesztők. Ezeknek a fagytűrése, tápanyagigénye, termőképessége állíthatja nehéz feladat elé a termesztőket.
Kajszi fitoplazma
A kórtani okok közül a kajszi fitoplazmás pusztulásáról Süle Sándor, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet tudományos tanácsadója osztotta meg a termesztőkkel a legújabb ismereteket. A kórokozó a háncsszövetben él, és a pusztulás akkor következik be, amikor a háncs körkörösen elpusztul. Egyetlen vektorát ismerjük, ez a szilva levélbolha, ami nyáron a fenyőféléken él, kora tavasszal telepszik vissza a csonthéjasokra és ott szaporodik, akkor jut a kórokozó a lárvák szervezetébe. A betegség első tünetei a levélen láthatók: kanalasodik, halványodik és törékennyé válik a levél. A tél végi virágzás is fitoplazmára utal. Védekezni a szilva levélbolha ellen kellene, de nálunk nincs engedélyezett növényvédő szer, a tapasztalatok szerint kaolinnal és kátrányszerű anyagokkal lehet távol tartani a kajszifákról. Ne hagyjuk meg az ültetvényben a tősarjakat sem, mert ott szívesen szaporodik. A beteg fákat távolítsuk el és semmisítsük meg.
Részletekbe menő kérdések
Legalább öt évig kell folytatni az adatgyűjtést, hogy értékelhető eredményre vezessen, hangsúlyozta Szabó József. Aki részt vesz a munkában, együttműködési megállapodás alapján teszi majd, ennek a kimunkálása még hátravan. A kérdőív adatait is pontosítják még, a rendezvényen elhangzott javaslatok alapján, a végleges változat fölkerül a szakmaközi szervezet honlapjára (www.fruitveb.hu).
Alapadatként szerepel benne az ültetvény jellemzése (kor, térállás, alany/fajta, fánkénti átlagtermés, beállottság, erőnlét, a szaporítóanyag származása) és a környezeti adatok (tengerszint fölötti magasság, kitettség, talajtípus, fizikai féleség, laborvizsgálati eredmények, tömörödöttség, hőmérséklet, csapadék, fagyos napok száma). A pusztulás felmérése során érdemes kitérni az elhalás idejére (tavasz vagy nyár), hogy teljes vagy részleges, lassú vagy gyors lefolyású, kíséri-e mézgásodás vagy sem, sárgul-e, kanalasodik-e a levél, mekkora az éves mértéke.