0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Feltárják a kajszipusztulás okait

Boldogkőváraljára hívta a kajszitermesztőket a gönci termőtáj legnagyobb szereplője, a Gyümölcsért Kft. termelői értékesítő szervezet. Átfogó hazai kutatások hiányában az utóbbi években tapasztalható súlyos kajszipusztulás okait próbálták feltárni és egy kérdőív segítségével pontos felmérést szeretnének készíteni az érintett gyümölcsösökről. Az esemény ötlete Balázs Gábor szaktanácsadótól eredt, a levezetésére Szabó Józsefet, a FruitVeB csonthéjas albizottságának vezetőjét kérték föl.

Több kórokozó támadhatja meg a kajszit, a legismertebb a Pseudomonas syringae baktérium és a Cytospora cincta gomba, amelyek együtt felelősek a kajszi gutaütéséért. A Verticillium dahliae talajgomba is állandó veszélyt jelent a fákra, mert sokfelé előfordul. Elsősorban a fiatal fák érzékenyek a hervadással áró fertőzésre. Kevesebbet tudunk a kajszi fitoplazmás betegségéről, ami néhány év alatt elpusztítja a fákat. Ugyanakkor a termőhelynek, az új fajtáknak, a termesztési módszereknek is szerepe lehet a rohamos pusztulásban.
Mint a beszámolókból kiderült, szakszerűen kezelt ültetvényekben jó erőnlétű fák pusztulnak el hirtelen, változatos tünetek mellett. Elsősorban a 20-25 tonnás termésre képes fajtáknál gyakoribb a hirtelen elhalás, annak ellenére, hogy a várható termés arányában kaptak öntözővizet és műtrágyát. Sokan amelegették az egyoldalú magyar alanyhasználatot és az oltányok minőségét is a pusztulás okai között. Hazánkban a kajszi 90 százalékát mirabolán alanyra oltják, viszont elenyésző az államilag minősített, vírusmentes alanyfajták használata. A vadkajszin és szilván ellenállóbbnak tűnnek a kajszifajták, de az alanyhasználattal a termőhelyhez is alkalmazkodni kellene.
Nagyon kevés ismeretünk van az új külföldi kajszifajtákról, az utóbbi években mégis a telepítések több mint kétharmadában külföldi fajtát választottak a termesztők. Ezeknek a fagytűrése, tápanyagigénye, termőképessége állíthatja nehéz feladat elé a termesztőket.

Kajszi fitoplazma

A kórtani okok közül a kajszi fitoplazmás pusztulásáról Süle Sándor, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet tudományos tanácsadója osztotta meg a termesztőkkel a legújabb ismereteket. A kórokozó a háncsszövetben él, és a pusztulás akkor következik be, amikor a háncs körkörösen elpusztul. Egyetlen vektorát ismerjük, ez a szilva levélbolha, ami nyáron a fenyőféléken él, kora tavasszal telepszik vissza a csonthéjasokra és ott szaporodik, akkor jut a kórokozó a lárvák szervezetébe. A betegség első tünetei a levélen láthatók: kanalasodik, halványodik és törékennyé válik a levél. A tél végi virágzás is fitoplazmára utal. Védekezni a szilva levélbolha ellen kellene, de nálunk nincs engedélyezett növényvédő szer, a tapasztalatok szerint kaolinnal és kátrányszerű anyagokkal lehet távol tartani a kajszifákról. Ne hagyjuk meg az ültetvényben a tősarjakat sem, mert ott szívesen szaporodik. A beteg fákat távolítsuk el és semmisítsük meg.

Részletekbe menő kérdések

Legalább öt évig kell folytatni az adatgyűjtést, hogy értékelhető eredményre vezessen, hangsúlyozta Szabó József. Aki részt vesz a munkában, együttműködési megállapodás alapján teszi majd, ennek a kimunkálása még hátravan. A kérdőív adatait is pontosítják még, a rendezvényen elhangzott javaslatok alapján, a végleges változat fölkerül a szakmaközi szervezet honlapjára (www.fruitveb.hu).
Alapadatként szerepel benne az ültetvény jellemzése (kor, térállás, alany/fajta, fánkénti átlagtermés, beállottság, erőnlét, a szaporítóanyag származása) és a környezeti adatok (tengerszint fölötti magasság, kitettség, talajtípus, fizikai féleség, laborvizsgálati eredmények, tömörödöttség, hőmérséklet, csapadék, fagyos napok száma). A pusztulás felmérése során érdemes kitérni az elhalás idejére (tavasz vagy nyár), hogy teljes vagy részleges, lassú vagy gyors lefolyású, kíséri-e mézgásodás vagy sem, sárgul-e, kanalasodik-e a levél, mekkora az éves mértéke.

 

Forrás: